Iqifigre
A külsejéből már semmi sem maradt meg régi énjéből, a pikkelyei folyamatosan leesnek, lassan lecsupaszodik, a bőre pedig a húsával együtt elszáradó döghússá válik. A lábaik leesésének pillanatában a fertőzés áthúzódik a belsőségeire, így a következő, amit elveszít a specifikus gyomra, így ezen vad példányok már nem tudnak sem jeget, sem tüzet okádni, ahogy légförgeteget sem keverni. A szárnyak ujjairól is válik le a hártya és a bőr, élesedő karmokká téve a végeket.
Szárnyaival markol rá az áldozatára, majd a rohadástól ellazult állkapcsokat szélesre tárva próbálja egyben lenyelni és szétroppantani áldozatát. Jó esetben sikerül, rosszabban belefullad az ételbe, vagy az abban rejlő fertőbe. Épp ezért dögökre és kisebb állatokra próbál vadászni. Folyami maradványok a fészkelőhelyen bújnak meg Tal'O-n.
Nincs róla feljegyzés, hogy a leprás egyedek ebben a stádiumban próbálkoztak-e valaha szaporodással. Ahogy jelentős butuláson esnek át. A neve égileprát jelent.
Tévhit róluk, hogy feltámasztott nekrofágok. A fájdalom, és a rothadás bűze lengi be ezeket, az állandó kín egyre őrültebbé teszi őket ugyan, de élő példányok. Egyenlőre.
Pontos számot nem ismerünk a populációról, de feltételezhetően 10-12 példánnyal lehet számolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése